Egy magyar horgász

15:42:00   Az ökológia fogalma ma már több mint 100 éves múltra tekint vissza, de széleskörű elterjedésére csak az utóbbi egy-két évtizedben került sor. Ehhez természetesen szükség volt arra az aggasztó mértékű környezetszennyezésre és természetkárosításra, amelyek a közelmúltban egyre nagyobb nyilvánosságot kaptak. Nehéz is lenne szőnyeg alá söpörni a globális felmelegedéssel járó anomáliákat, a fajok pusztulását vagy az esőerdők elképesztő méretű kiirtását. A természetvédelem, az ökológia vagy a környezetvédelmi miniszter, mint fogalmak még 30-40 éve is idegenül csengtek, napjainkra azonban a hétköznapokban használatos szavainkká váltak. A hatékony természetvédelem, a még többé-kevésbé megmaradt természeti értékek megőrzése ma már elképzelhetetlen ökológiai ismeretek nélkül. De mi is az ökológia? A pontos definíció előtt annyi mindenképp megállapítható, hogy a környezet- és természetvédelem legfontosabb háttértudományáról van szó. Az ökológia eredményei nélkül aligha lenne most olyan - jónak azért egyáltalán nem mondható - helyzetben a természet és a környezet védelme, ahogy jelenleg áll. Első ránézésre egyértelműen természettudománynak tűnik, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy oly nagy mértékben érinti az emberiséget, hogy nyugodtan lehet társadalomtudománynak is tekinteni. Ugyanis az emberiség léte, fennmaradása - minthogy behatárolt környezeti keretek között kell élnünk - erősen függ a minket körülvevő világtól. Mindezek csak azért említjük meg, hogy kiderüljön, mennyire fontos, az emberiség jövőjét milyen kardinálisan érintő tudományról beszélünk. Dr. Aradi Csaba ökológus szavai szerint: "ha leegyszerűsítjük, az ökológia a természet bonyolultabb, úgynevezett egyed fölötti szerveződési szintjeinek működésével foglalkozik, azaz szinte a lehetetlenre vállalkozik." Kissé szárazabb, rövidebb megfogalmazásban az élőlények és környezetük közötti kölcsönhatásokat vizsgáló tudomány. Elnevezése Ernst Haeckel német biológus nevéhez fűződik, aki 1866-ban vetette papírra először e nagybecsű fogalmat. E szerint a Föld élőlényei biotikus (élő) és abiotikus (élettelen) tényezőkből álló környezete a biotóp vagy élőhely tartalmazza a biocönózist (az életközösségeket). Az ökológia tehát az élőlények és környezetük kölcsönhatásait az egyedek, a populáció (azonos fajhoz tartozó, azonos biotópon egy időben élő, szaporodási közösséget alkotó egyedek összessége), az életközösség és a bioszféra (a földi élet színtere) szintjén tanulmányozza. A hatvanas évek végére a nagy ökológiai programoknak köszönhetően a haladó környezeti gondolkodás középpontjába a bioszféra teljes körű védelme került. Az ökológusok mindig is nyomatékosan szóltak arról, hogy az embernek, mint a természetbe folyamatosan beavatkozó lénynek ügyelnie kell a természet érzékenyebb elemeire. Ez pedig nem más, mint a bioszféra, ez a rendkívül bonyolult hálót alkotó burok, amely a Földet borítja. Az ökológusok és tudományuk célja és feladata ennek a vékony buroknak működési sajátosságait feltárni és alkalmazni, amire leginkább a természetvédelem területén van lehetőség.